Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Ló képes leírás - Hobbiállat.tlap.hu
részletek »

Ló - Hobbiállat.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: hobbiallat.tlap.hu » Ló
Keresés
Találatok száma - 6 db
Angol telivér

Angol telivér

Angol telivért a világ leggyorsabb és legértékesebb versenylovaként tartják számon. A lóversenyzés Angliában, II. Károly uralkodása alatt virágzott fel. A honos fajták legjobb kancáit importált arab, török, és berber lovakkal keresztezték, s így kialakult egy tetszetős küllemű, gyors típusú versenyló. Ahogy a lóversenyzés egyre népszerűbb és elterjedtebb lett, a tenyésztők egyre több figyelmet fordítottak a pedigrére, és csak versenyeken kipróbált ősöktől származó lovakat használtak a tenyésztésben. Kezdetben a telivért hosszú, 4-12 mérföldes távon (ez kb. 7-20 km) indították, de később népszerűbbé váltak a rövidebb versenyek, így fiatalabb lovak is versenyezhettek. A telivér iránt mindig élénk külföldi érdeklődés mutatkozott, ezért nagy számban exportálták. Ma már szerte a világon tenyésztik, néhány ország pedig kimagasló eredményeket ért el: - Az USA rendkívül híres fiatal sprintereiről - Franciaország a közép-és hosszútávfutó telivéreivel büszkélkedhet - Írországban szintén kiváló telivéreket tenyésztenek Jó felépítésének, hosszú, könnyű, elegáns lépteinek és egyensúlyérzékének köszönhetően az angol telivér kitűnő hátasló is. Nyugodtabb vérmérsékletű fajtákkal keresztezve remek díjugró, díjlovagló, military-és vadászlovak származnak tőle...

Lipicai

Lipicai

Ausztria számtalanszor megcsodált lova a lipicai. Főleg a bécsi Spanyol Lovasiskola révén vált híressé- a magasiskola-bemutatók okán. Tenyésztése 1850-ben kezdődött, Károly főherceg által Lipicán (mai Szlovénia). Akkoriban a királyi udvarokban nagy divat volt a lovas magasiskola és a főherceg is olyan lovat akart, amely kiemelkedően képes a bemutatókra. A ménes alapítása andalúziai lovak vásárlásával kezdődött, hiszen ezt a fajtát tartották a legalkalmasabbnak a magasiskolára. A helyi kancákat tehát andalúziai ménekkel fedeztette. Az ez után következő 300 évben több más fajta is szerepet kapott a lipicai kialakításában-például a nápolyi, a kladrubi, valamint a fredericksborg. Minden lipicai visszavezethető a hat ősménre: Pluto (fredericksborg), Conservano és Neapolitano (nápolyi lovak), Favory és Maestoso (kladrubi lovak), valamint Siglavy (arab). A monarchia felbomlása után a lipicai ménes egy része Olalszországba került, de itt a fajta sajnos erősen leromlott. A második világháború után az eredeti ménest import állománnyal indították újra. Komoly tenyésztői munka folyik a fajtával Magyarországon is...

Ló

A ló a kínai zodiákus hetedik állata. Noha a lovat már a történelem legkorábbi korszakában háziasították, csak az i. e. 3. század környékétől kezdve használták hátas állatként. Mezőgazdasági munkákhoz sem használták, kizárólag kocsit, szekeret, hintót húzattak vele. A lótenyésztésben főként Kína északi szomszédjai jeleskedtek, akiktől a kínaiak lovaikat is vásárolták, illetve a lótartás, lótenyésztés fortélyait tanulták. Már az ókorban létezett egy kifejezés, amelyet a legkiválóbb lovakra használtak: 'tízezer mérföldet (vágtató) paripa' (wan li ma). Egy legenda szerint a legjobb lótenyésztőnek egy bizonyos Po Luo, aki képes volt ilyen csodálatos lovakat nevelni. A Han-dinasztia idején a Tiensantól és a Pamírtól nyugatra elterülő Ferghana telivér lovai rendkívül népszerűek voltak Kínában. A kínaiak részben ezek miatt a lovak miatt terjesztették ki kereskedelmi kapcsolataikat nyugatra. Ezekről a lovakról úgy tartották, hogy vért izzadnak. A kínaiak általában a legkeresettebb termékükért, a selyemért cserébe kapták a lovakat, ez lehet az oka, hogy a lónak és a selyemnek mind a mai napig ugyanaz a számláló szava. A lovak védelmező isteneként Mawang-ot ('a lovak fejedelme') tisztelték. Kultusza az ősi időkbe nyúlik vissza, és eredetileg egy csillagkép megtestesülésének tartották, aki eldönti a lovak sorsát. Mawang-ot tisztelték a katonák (lovasok) és a lótartó gazdák...

Állat, állatfajok bemutatása magazin hírek
Madártani egyesület: ne etessük a vízimadarakat!
Madártani egyesület: ne etessük a... A vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot, ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület(MME) arra kéri az embereket, hogy sehol és semmivel ne etessék az állatokat. A madár- és természetvédelmi hatóságok, szervezetek világszerte küzdenek a vízimadarak etetése ellen, amely tömegesen sodorja...
Először tanult meg kardszárnyú delfin emberi szavakat utánozni
Először tanult meg kardszárnyú delfin... Először tanult meg egy kardszárnyú delfin olyan angol szavakat utánozni, mint a...
A tengerek óriásait veszélyeztetik a műanyag mikroszemcsék
A tengerek óriásait veszélyeztetik a... A tengerek óriásait, a bálnákat, cápákat, rájákat veszélyeztetik a műanyag...
Ló a Wikipédiában

Ló a Wikipédiában

A ló (Equus caballus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjéhez, ezen belül a lófélék (Equidae) családjához tartozó faj. Ma már csak háziasított vagy háziasítottból visszavadult formáiban ismert. Legközelebbi rokona a vadló (Equus ferus). Egyes nézetek szerint a ló és a vadló egyazon faj, az Equus ferus eltérő alfajai. Ebben az esetben a ló fogalmát tágabban használhatjuk, amelybe beleértjük a vadlovat is, amelytől a háziasított alfajt a háziló névvel különböztethetjük meg (Equus ferus caballus). Törzsfejlődés: A ma ismert ló (Equus caballus vagy Equus ferus caballus) hosszú törzsfejlődés során vált olyanná, amilyennek ma ismerjük. Ez a törzsfejlődés több mint 60 millió évre nyúlik vissza. Az első ősló, az Eohippus a 75 millió évvel ezelőtt élt Condylarthrus fajok egyikéből fejlődött ki, melyek kutyánál nem voltak nagyobbak, lábaikon öt-öt ujj volt, és minden ujjukon pataszerű elszarusodott képződményt viseltek. Később a ló evolúciójában a legjelentősebb változás a láb átalakulása (az ujjak folyamatos visszafejlődésével) volt...

Lovakról

Lovakról

A ma ismert ló (Equus ferus caballus vagy Equus caballus) hosszú törzsfejlődés során vált olyanná, amilyennek ma ismerjük. Ez a törzsfejlődés több mint 60 millió évre nyúlik vissza. Az első 'ősló', az Eohippus a 75 millió évvel ezelőtt élt Cpndylarthrus fajok egyikéből fejlődött ki, melyek kutyánál nem voltak nagyobbak, lábaikon öt-öt ujj volt, és minden ujjukon pataszerű elszarusodott képződményt viseltek. Később a ló evolúciójában a legjelentősebb változás a láb átalakulása (Az ujjak folyamatos visszafejlődésével) volt. A lófélék törzsfejlődésének lépései: - Eohippus ? kb. 60 millió éve, az eocén korban jelent meg. Elülső lábain négy-négy, míg a hátsókon már csak három-három ujja volt. Ujjaikon a kutyákéhoz hasonló ujjpárnák voltak (Ezek maradéka a ló lábán látható ú.n. szarugesztenye vagy szarusarkantyú.). Átlagos magassága 36 cm lehetett (több különböző méretű változat is létezett. A legkisebb 25cm, míg a legnagyobb 50cm magas lehetett.). Élőhelyei feltételezhetően laza talajú őserdők, vízpartok és iszapos területek voltak. Fogazata alapján lombevő volt, az alacsonyabb cserjék és az aljnövényzet leveleit ehette, de már megjelentek a fűevésre való áttérés kezdeti jelei. Szőrzetének színe nem ismert, de életmódja alapján a tudósok leginkább a szarvashoz hasonló, barna, pettyes bundával képzelik el...

Hirdetés
Walesi pónik

Walesi pónik

Sokak szerint a walesi póni a legszebb pónifajta az egész világon. A walesi póni méneskönyve négy (A, B, C, D) szekcióra oszlik. A szekció: A walesi fajták közül a legkisebb méretű, a walesi hegyi póni számít az eredetinek. Valószínűleg a kelta pónitól származik. Az 1000 éves hegyvidéki élet biztos járásúvá, ellenállóvá, gyorssá tette ezt a fajtát. Ez a pónifajta rendkívül jó tulajdonságokkal rendelkezik: intelligens, nyugodt, kitartó. Természetes ugróképességgel is rendelkezik. A hegyi pónit ma is eredeti környezetben tenyésztik, ezáltal biztosítják természetes tulajdonságait. A másik három walesi pónitípus a hegyi pónin alapszik. B szekció: A B szekcióba sorolt walesi póni gyerekek számára lett kitenyésztve. Hegyi póni kancákat kereszteztek kis testű telivér ménnel. Hasonlít a hegyi pónira, de annál magasabb és finomabb felépítésű. C szekció: A C szekcióba sorolt walesi póni a walesi cob kisebb méretű változata. Energikus, bátor, és rendkívül sokoldalú. Korábban legfőképp hámosként használták, de ez ma már nem jellemző. Lovasportyákra is alkalmas, hiszen nagyon jó teherbírású, könnyen elbír egy felnőtt embert is a hátán. D szekció: A walesi cob az előző csoport nagyobb testű változata. Úgy tartják, hogy a 12. század körül alakult ki a hegyi póni, és a spanyol lovak keresztezésével. Elképzelhető, hogy rokonságban áll a már kihalt walesi kocsilóval is...

Tuti menü